A vállalkozás keretében végzett személy és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység a polgári jogviszony keretében folytatott olyan szolgáltatás, amelyet az egyéni, társas vállalkozó a megbízót (megrendelőt) is megillető, a szerződésben a vállalkozóra átruházott jogok keretein belül szerződés alapján végez. Alapvetően a polgári jognak a megbízási, illetve a vállalkozási szerződésekre vonatkozó szabályai irányadók. A felelősségi kérdéseket a polgári törvénykönyv rendezi.

Személy és vagyonvédelmi tevékenységi körök:

• létesítmény, telephely , terület, jármű vagy más dolog őrzése,
• rendezvény biztosítása,
• szállítmány kísérése, pénz és érték őrzése, szállítása,
• természetes személyek életének és testi épségének védelme,
• vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszerek tervezése telepítése, szerelése, üzemeltetése, felügyelete, karbantartása.

A vagyonvédelem a védelem egy meghatározott fajtája, ahol a védelem tárgya tág értelemben a vagyon (vagyontárgyak: ingatlanok, épületek, felépítmények, termelőeszközök, késztermékek, ingóságok, stb.) függetlenül attól, hogy szándékos támadástól, vétkes könnyelműségtől, vagy előre nem számítható katasztrófa súlyosabb következményeitől kell megvédeni a vagyontárgyat.

A védelem céltudatos és folyamatos tevékenység, amelynek célja, hogy valamilyen fenyegetettséget elhárítson, vagy legalább következményeinek hatását csökkentse, az esemény bekövetkezése esetén pedig tegye lehetővé a károk minimalizálását és a normális élet mielőbbi helyreállítását.

A védelem komplex tevékenység, amely erők, és eszközök igénybevételén túl, a szervezet, a munkafolyamatok és a rezsimintézkedések kialakítását is jelentős mértékben befolyásolhatja.

A vagyonvédelem három egymástól viszonylag jól elhatárolható területre terjed ki.

1. Szándékosságot nélkülöző, többnyire emberi mulasztással össze nem függő események észlelése, és az arra való reagálás (tűzeset, vízcsőtörés, gázszivárgás, rendszer- vagy eszköz meghibásodás, stb.)
2. Emberi mulasztások észlelése és azokra való reagálás (munka­vagy technológiai fegyelem megsértése, szeszesital fogyasztás, stb.)
3. Szándékos vagyon elleni bűncselekmények észlelése, megakadályozása, a bűncselekményt elkövető elfogása.

A védelem megszervezésénél első lépésben meg kell határozni, hogy a védendő objektum, milyen fenyegetettségnek van kitéve. A potenciális támadók ismeretében megbecsülhetjük, melyek azok a csoportok, amelyek ellen fel kell építeni a védelmet.

A védelem hatékonysága tehát a ráfordítások növekedésével folyamatosan javul, azonban az értékvédelem arányában kell a védelmet kiépíteni.

Komplex vagyonvédelemről akkor beszélünk, amikor egy adott vagyonvédelmi feladathoz, a mechanikus, az élőerős, és az elektronikus vagyonvédelmi eszközök megfelelő arányban kerülnek alkalmazásra.

A védelem megbízhatóságát, a biztonsági szint nagyságát, a védelem leggyengébb pontja fogja meghatározni. Hiába építünk ki korszerű elektronikai védelmet távfelügyelettel ellátva, ha a mechanikai védelem könnyen kiiktatható.

Nem lehet komplex vagyonvédelemnek tekinteni azt sem, ha nagy létszámú élőerős őrzést alkalmazunk, de a mechanikai és elektronikai eszközök nem találhatóak meg a szükséges mértékben.

Összességében elmondható, hogy a hatékony vagyonvédelem, csak komplex módon biztosítható.